Október 24-én a Vámhivatal közzétette adatait, amelyek szerint az idei év első három negyedévében Kína áruimportja és -exportja összesen 31,11 billió jüant tett ki, ami 9,9%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
Az általános kereskedelem importjának és exportjának aránya nőtt

A vámadatok szerint Kína teljes import- és exportértéke az első három negyedévben 31,11 billió jüan volt, ami 9,9%-os növekedést jelent éves szinten. Ezen belül az export 17,67 billió jüan volt, ami 13,8%-os növekedést jelent éves szinten; az import elérte a 13,44 billió jüant, ami 5,2%-os növekedést jelent éves szinten; a kereskedelmi többlet 4,23 billió jüan volt, ami 53,7%-os növekedést jelent.
Amerikai dollárban mérve Kína teljes import- és exportértéke az első három negyedévben 4,75 billió amerikai dollár volt, ami 8,7%-os növekedést jelent éves szinten. Ezen belül az export elérte a 2,7 billió amerikai dollárt, ami 12,5%-os növekedést jelent éves szinten; az import elérte a 2,05 billió amerikai dollárt, ami 4,1%-os növekedést jelent éves szinten; a kereskedelmi többlet 645,15 milliárd amerikai dollár volt, ami 51,6%-os növekedést jelent.
Szeptemberben Kína teljes import- és exportértéke 3,81 billió jüan volt, ami 8,3%-os növekedést jelent éves szinten. Ezen belül az export elérte a 2,19 billió jüant, ami 10,7%-os növekedést jelent éves szinten; az import elérte az 1,62 billió jüant, ami 5,2%-os növekedést jelent éves szinten; a kereskedelmi többlet 573,57 milliárd jüan volt, ami 29,9%-os növekedést jelent.
Kína teljes import- és exportértéke szeptemberben amerikai dollárban mérve 560,77 milliárd dollár volt, ami 3,4%-os növekedést jelent éves szinten. Ezen belül az export elérte a 322,76 milliárd dollárt, ami 5,7%-os éves növekedést jelent; az import elérte a 238,01 milliárd dollárt, ami 0,3%-os növekedést jelent éves szinten; a kereskedelmi többlet 84,75 milliárd dollár volt, ami 24,5%-os növekedést jelent.
Az első három negyedévben az általános kereskedelem importja és exportja kétszámjegyű növekedést mutatott, és aránya is megnőtt. A statisztikák azt mutatják, hogy az első három negyedévben Kína általános kereskedelmi importja és exportja 19,92 billió jüant tett ki, ami 13,7%-os növekedést jelent, és Kína teljes külkereskedelmének 64%-át tette ki, ami 2,1 százalékponttal magasabb, mint az előző év azonos időszakában. Ezen belül az export elérte a 11,3 billió jüant, ami 19,3%-os növekedést; az import pedig 8,62 billió jüant, ami 7,1%-os növekedést jelent.
Ugyanezen időszakban a feldolgozóipar importja és exportja elérte a 6,27 billió jüant, ami 3,4%-os növekedést jelent, és 20,2%-ot képvisel. Ezen belül az export 3,99 billió jüan volt, ami 5,4%-os növekedést jelent; az import összesen 2,28 billió jüan volt, ami lényegében változatlan az előző év azonos időszakához képest. Ezenkívül Kína importja és exportja vámköteles logisztika formájában elérte a 3,83 billió jüant, ami 9,2%-os növekedést jelent. Ezen belül az export 1,46 billió jüan volt, ami 13,6%-os növekedést; az import pedig 2,37 billió jüan volt, ami 6,7%-os növekedést jelent.
A gépi és elektromos termékek, valamint a munkaigényes termékek exportja nőtt. A statisztikák azt mutatják, hogy Kína az első három negyedévben 10,04 billió jüan értékben exportált gépi és elektromos termékeket, ami 10%-os növekedést jelent, és a teljes exportérték 56,8%-át tette ki. Ezen belül az automatikus adatfeldolgozó berendezések és alkatrészeik, valamint részegységeik értéke 1,18 billió jüan volt, ami 1,9%-os növekedést jelent; a mobiltelefonok értéke 672,25 milliárd jüan volt, ami 7,8%-os növekedést jelent; a személygépkocsik értéke pedig 259,84 milliárd jüan volt, ami 67,1%-os növekedést jelent. Ugyanebben az időszakban a munkaigényes termékek exportja elérte a 3,19 billió jüant, ami 12,7%-os növekedést jelent, és a teljes exportérték 56,8%-át teszi ki.
A külkereskedelmi szerkezet folyamatos optimalizálása
Az adatok azt mutatják, hogy az első három negyedévben Kína importja és exportja az ASEAN-országokba, az EU-ba, az Egyesült Államokba és más főbb kereskedelmi partnerekbe nőtt.
Az ASEAN Kína legnagyobb kereskedelmi partnere. A Kína és az ASEAN közötti teljes kereskedelmi érték 4,7 billió jüan, ami 15,2%-os növekedést jelent, és Kína teljes külkereskedelmi értékének 15,1%-át teszi ki. Ezen belül az ASEAN-ba irányuló export 2,73 billió jüan volt, ami 22%-os növekedést jelent; az ASEAN-ból származó import 1,97 billió jüan volt, ami 6,9%-os növekedést jelent; az ASEAN-nal folytatott kereskedelmi többlet 753,6 milliárd jüan volt, ami 93,4%-os növekedést jelent.
Az EU Kína második legnagyobb kereskedelmi partnere. A Kína és az EU közötti teljes kereskedelmi érték 4,23 billió jüan, ami 9%-os növekedést jelent, és 13,6%-ot tesz ki. Ezen belül az EU-ba irányuló export 2,81 billió jüan volt, ami 18,2%-os növekedést jelent; az EU-ból származó import elérte az 1,42 billió jüant, ami 5,4%-os csökkenést jelent; az EU-val folytatott kereskedelmi többlet 1,39 billió jüan volt, ami 58,8%-os növekedést jelent.
Az Egyesült Államok Kína harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere. A Kína és az Egyesült Államok közötti teljes kereskedelmi érték 3,8 billió jüan, ami 8%-os növekedést jelent, és 12,2%-ot tesz ki. Ezen belül az Egyesült Államokba irányuló export 2,93 billió jüan volt, ami 10,1%-os növekedést jelent; az Egyesült Államokból származó import 865,13 milliárd jüan volt, ami 1,3%-os növekedést jelent; az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi többlet 2,07 billió jüan volt, ami 14,2%-os növekedést jelent.
Dél-Korea Kína negyedik legnagyobb kereskedelmi partnere. A Kína és Dél-Korea közötti teljes kereskedelmi érték 1,81 billió jüan, ami 7,1%-os növekedést jelent, és 5,8%-ot tesz ki. Ezen belül a Dél-Koreába irányuló export 802,83 milliárd jüan volt, ami 16,5%-os növekedést jelent; a Dél-Koreából származó import összesen 1,01 billió jüan volt, ami 0,6%-os növekedést jelent; a Dél-Koreával szembeni kereskedelmi hiány 206,66 milliárd jüan volt, ami 34,2%-os csökkenést jelent.
Ugyanezen időszakban Kína importja és exportja az „Övezet, egy út” mentén fekvő országokba elérte a 10,04 billió jüant, ami 20,7%-os növekedést jelent. Ezen belül az export 5,7 billió jüant tett ki, ami 21,2%-os növekedést jelent; az import pedig elérte a 4,34 billió jüant, ami 20%-os növekedést jelent.
A külkereskedelmi szerkezet folyamatos optimalizálása a magánvállalkozások importjának és exportjának gyors növekedésében, arányának növekedésében is megmutatkozik.
A vámstatisztikák szerint az első három negyedévben a magánvállalkozások importja és exportja elérte a 15,62 billió jüant, ami 14,5%-os növekedést jelent, és Kína teljes külkereskedelmi értékének 50,2%-át tette ki, ami 2 százalékponttal magasabb, mint az előző év azonos időszakában. Ezen belül az export értéke 10,61 billió jüant tett ki, ami 19,5%-os növekedést jelent, és a teljes exportérték 60%-át teszi ki; az import elérte az 5,01 billió jüant, ami 5,4%-os növekedést jelent, és a teljes importérték 37,3%-át teszi ki.